Mikor a 2001-es ECTS kiállításon a Blizzard díszes társasága egy titokzatos sajtótájékoztatón bemutatta készülő játékénak, a World of Warcraftnak ízelítő animációját, az egész teremben megdermedt a levegő. Én voltam az egyetlen szerintem, akit ez a hír nem dobott fel annyira, mivel a Starcraft világát jobban szerettem, és nem igazán érdekeltek az online szerepjátékok. Sőt, egy kicsit mérges is voltam, hogy kedvenc játékfejlesztőim is beálltak a sorba a többi gépsoron termelő cég közé, és újabb bőrt akarnak lehúzni korábbi sikerjátékukról. Egy évvel később a játékba is belekukkanthatott a nagyérdemű, és azt kell, hogy mondjam, nem voltak meggyőzőek a látottak. A Warcraft 3 szögletes karakterei rohangáltak kietlen, sivár dombokon. Szerencsére a Blizzard alkotógárdáját sosem kellett félteni, hiszen a cég megalakulása óta csak klasszikusnak számító játékok fűződnek nevéhez. A WoW megjelenését megelőző években aztán jómagam is szerelmese lettem a MMORPG játékoknak. Ennek ellenére a Warcraftnak nem szenteltem annyi figyelmet, mint mások. Sokan azt állították, hogy ha a játék megjelenik, tarolni fog. „Nekem bizonyíték kell, nem ígéret” - mondottam nagy bölcsen. S ezt egészen addig hajtogattam magamnak, amíg a béta verzió nem került fel a gépemre. Meggyőzött! Látványilag, hangulatilag, mindenhogy. A World of Warcraft engem is levett a lábamról!

Erősen gondolkoztam azon, hogy hasonlóképpen fogok ízelítőt adni a játékból, ahogyan a Star Wars Galaxiesnál tettem, de sajnos a játékmenet nem igazán teszi lehetővé, hogy izgalmas naplót készíthessek. Elsősorban azért, mert a játék elején még nincs lehetőségünk nagyon elkóvályogni. Kötve vagyunk a helyszínekhez, a szintünktől függően. Míg a legtöbb MMORPG játékban az az elterjedt módi, hogy ha van rá elég anyagi keret, akkor szinte a teljes játékteret bejárhatjuk, a WoW-nál ez jóval kötöttebb. Viszont épp ezért tud hosszabb ideig élvezetes maradni a játék, hiszen szépen lassan tudjuk felfedezni az újabb területeket. De ne is kalandozzunk még annyira el!

A játék megkezdése előtt 3 féle szerver típus közül választhatunk. PvE (Player versus Enviroment) vagy Normal: A játék itt főként a küldetések teljesítéséből áll. Az ellenséges játékosok nem támadhatnak meg ha vitatott területre érünk, csak, ha erre jogot adunk. PvP (Player versus Player): A két fél küzdelmén van a hangsúly, s az erre megfelelő területeken támadhatóak vagyunk. RP (Roleplay): Ez a szerver a szerepjátékos emberkék gyűjtő helye. Karaktergeneráláskor a megszokottnál kevesebb beállítási lehetőségünk van a külsőnk megváltoztatására, mint ahogy azt más játékokban megszokhattuk. Hajviselet, haj és bőrszín mellett csupán pár faji tulajdonságot állíthatunk át. Erre az elején picit nehezteltem, de végülis a játékélményen nem ront. Faj és kasztok terén viszont kielégítő a választék.

A játékban lehetőségünk van a már ismert Szövetséget vagy Hordát képviselni. Ugyanazon a szerveren több karakterünk is lehet, viszont ugyanazon oldalon kell állnia. Szövetséges fajhoz tartoznak az emberek, törpék, gnómok és éjszakai elfek, Hordánál pedig ugyanígy 4 faj van: orkok, trollok, taurenek és élőhalottak. Fajok közt nemcsak külső különbségek vannak, de passzív illetve aktív képességekben is különböznek. Az embereknél például magasabb szinten van a kardforgatás, a diplomácia pontszerzés, valamint a rejtőzködést könnyebben észrevehetik. A sötét elfek viszont rejtőzködni tudnak, lélek formában gyorsabb Wisp formát öltenek, és magasabb az ellenállóképesség a természeti hatásokkal szemben. A törpék a jéggel és a mérgekkel szemben ellenállóbbak és jól értenek a puskákhoz illetve a kincskereséshez. A gnómok magasabb szinten űzik az Engineer szakmát, védelmük van az Arcane varázslatokkal szemben, és könnyen szabadulnak csapdákból. Az orkok erősek a fejsze használatban, ellenállóbak kábításokkal szemben, és növelni tudják saját, illetve állataik erejét. A taureneknek a természettel szemben van védelmük, ügyesebbek a gyógynövények szedésében, és képesek elkábítani az ellenfelet. Az élőhalottak rendelkeznek árny, altatás és félelem varázslatok elleni védelemmel, nincs szükségük levegőre a víz alatt, és képesek növelni életerejüket halottak csemegézésével.

Némelyik tulajdonság tehát erősítheti karakterünket, ha ahhoz megfelelő kasztot illetve foglalkozást választunk. A választható kasztok azonban fajonként is eltérőek, tehát nem minden hivatás választható a különböző lényeknél. Sokan rangsorolják a kasztokat hatékonyságuk szerint, szerintem feleslegesen. Mindegyik ágnak ugyanis vannak jó és rossz oldalai, se ez függ attól, hogy az illető inkább egyénileg, vagy csapatban szeret kalandozni, illetve hogy milyen harcmodort szeret. Van olyan kaszt, amelyet csak tanknak használhatunk, ilyen pl. a harcos (warrior), aki egymaga le tud foglalni egy kisebb csapatot, vagy egy magasabb szintű ellent. Mindezek mellet az összes páncél típust képes használni. A paladin egy fokkal gyengébb, viszont ő tud gyógyító varázslatokat és aurákat használni. Egy zsivány (rogue) egymaga képes megbolondítani egy ellenséges csapatot, és rendkívül hatékony egy nagyobb csatában. Védelme nem igazán erős, de támadhat lesből, használhat ütéskombinációkat, és szökésre mindig van esélye. A mágusok a már jól megszokott őselemek parancsolói, varázslataikkal egyénileg és csapatban is félelmetes ellenfelek lehetnek. Képesek területre ható varázslataikkal nagyobb csapatot lebénítani, teleportálni és ételt, italt megidézni. A Hunterek fő erőssége hogy mindig van velük egy igazi társ. Betanított állataikkal távol tudják tartani maguktól az ellenfelet, éppen ezért inkább csak messzebbről hatékony a sebzésük Természetesen a szelídített állatok is fejlődnek a harcok során. A pap (priest) fő hivatása a gyógyítás. Éppen ezért egy ilyen karakternek főként egy csapatban vesszük hasznát, de mindemellett képes olyan varázslatokat használni melyekkel elijeszti, vagy elaltatja az ellent. A boszorkánymesterek (warlock) a sötét mágia használói. Átkokat szórnak, és démonokat idéznek maguk mellé. A druida az egyik legérdekesebb kaszt mind közül. Sok állatformát ölthet, melyek más-más játékstílust kívánnak. Kizárólag Horda oldalon választható sámán (shaman), az egyik legkedveltebb kaszt. Ők is birtokolják a négy őselem mágiáját, ezen kívül különböző varázslattal ellátott totemeket idézhetnek, képesek farkas formát ölteni, és újraéleszteni elesett társaikat.

Karaktergenerálás után kasztot már nem változtathatunk a játék során, viszont hogy a játék érdekes maradhasson, különböző mellék-, illetve kiegészítő foglalkozásokat vehetünk fel. A játék elején ezekre ugyan még nincs szükség, és nincs is lehetőségünk mindenbe belekezdeni, azért nem árt az elején tisztázni, hogy milyen pénzszerző karrierekbe foghatunk. Akik arra számítanak, hogy fogtechnikusként vagy darukezelőként fogják megkeresni a napi betevőt, azokat ki kell, hogy ábrándítsam. Viszont lehetünk bőrművesek (leatherworking), szabók (tailoring), kovácsok (blacksmithing), alkimisták (alchemy), mérnökök (engineering) és bűvölők (enchanting). Ezen szakmák majdnem mindegyike megkíván egy második hivatást. Ilyen a bőrnyúzás (skinning), bányászat (mining) illetve a gyógynövények gyűjtése (herbalism). A szabók és a bűvölők sajnos hozott, valamit talált anyagokból dolgoznak. Természetesen nem fontos a párosítás, csak ajánlott, legalábbis az elején. Később aztán bárki választhat egyszerre két gyűjtögető foglalkozást. A lényeg, hogy ezekből egyszerre csak kettő lehet, melyek ledobhatóak, viszont lassan fejleszthetők. Kiegészítő mesterségekből bármelyiket felvehetjük. Ezek a halászat (fishing), főzés (cooking) és az elsősegélynyújtás (first-aid). Ugyanolyan módon fejleszthetők, mint a hivatások, és ugyanúgy trainerektől tanulhatunk újabb recepteket. Apropó trainerek! Az egyik legfontosabb és legköltségesebb része a játéknak a folytonos tanulás. Kasztunk képességeit is trainereknél fejleszthetjük, szintünktől és pénzünktől függően. A hivatásoknak saját szintezése van, de értelemszerűen 20-as szintűként nem fogunk tudni olyan helyen bányászni, ahol 45-ös állatok futkorásznak. Nagyjából tehát a kaszt és mesterség ugyanolyan arányban fejleszthető.

A játék megkezdésekor egy kis településen ébredünk (fajonként különböző helyen). Ezekben a kerületekben még igencsak kevés veszély fenyeget minket. Viszonylag gyorsan fejlődünk, és a küldetéseknek köszönhetően elsajátíthatjuk az irányítást, a harcmodort, és kasztunk alaptulajdonságait. Ha megnézzük a karakterlapunkat, láthatjuk, hogy az életerő, mana értékeken kívül hat, fizikális és mentális jellemzőinket befolyásoló érték van. Ezek alapállásban függenek fajtól illetve kaszttól. Ezek a pontok automatikusan nőnek szintlépéskor, de különböző használati tárgyaink és páncélzatunk bónusz pontokat adhatnak. Ezen pontok értékei befolyásolják a sebzést, az ügyességet, életerőnket, stb. Ami azt jelenti, hogy minden kasztnál más-más érték fejlesztése a fontos. Még ebben az ablakban a Skill fülnél nézhetjük meg mesterségeink szintjét. A felvett hivatásoknak négy fő fejlődési szakasza van. Ha kellő mennyiséget gyakoroltunk az adott szakmában, trénerünktől új címet vásárolhatunk. Kezdő kisiparosként a könnyebb dolgok beszerzésére és gyártására vagyunk szakosodva. A következő szint a Journeyman, majd Expert, és végül az Artisan. Az új címek megvásárlása természetesen nélkülözhetetlen, hiszen újabb recepteket csak így vásárolhatunk, a régiektől pedig már nem fejlődünk. Itt mondanám el, hogy a játékban lévő különböző feliratok, megnevezések színei mi módon segítenek minket szintünktől függően. A megtanult recepteknél például a narancssárga receptek után mindenképp kapunk XP-t. A sárgával jelzett receptek készítése után nagy valószínűséggel növekedik a skill, zöld színűeknél már kevésbé ígért a növekedés, szürkék után pedig már egyáltalán nem kapunk pontot. Hasonló színezést kaptak a gyűjteni való ásványok és növények. Ha piros színnel van jelezve a hozzá rendelt mesterség neve, akkor még nem arathatjuk le. Ha narancs, sárga vagy zöld, akkor garantáltan javul a képességünk. Ez a színezés segít a mobok, vagy játékosok megtámadásánál. Egy piros nevű karakternél értelemszerűen nem húzzuk ki a gyufát. Szürkékkel szintén ne foglalkozzunk, mert az újonnan bevezetett Honor rendszerben mínuszba megyünk át (egyelőre csak ha kisebb NPC-t ölünk), és minden jöttment belénk akar majd rúgni. Ha egy talált tárgynak szürke színű a megnevezése, azt hajítsuk el jó messzire. Ezen kívül a küldetések nehézségi szintjei is hasonló módon vannak rangsorolva. Mindezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert sokban segítik a kezdő játékosokat, ha tudatában vannak ennek a színrendszernek.

Maradva a karakterlapnál, feltétlen el kell mondani, hogy milyen egyéb oldalak gyűjtik össze karakterünk tulajdonságait. A Honor fülecske alatt található a PvP-ben megszerzett pontok és a rangunk. A pontszerzés függ attól, hogy milyen rangú ellenséget öltünk le, csapatban vagy egyénileg tettük ezt, stb. Rangot pedig heti összesítés után kapunk, ha elegendő mennyiséget gyilkolásztunk. A magasabb rangok mellé pedig különböző bónuszok járnak. Ha elérünk egy bizonyos szintet, engedélyt kapunk olyan épületek látogatására, melyek csak magas rangú tiszteknek van fenntartva, ahol aztán rangunknak megfelelően vásárolhatunk jobbnál jobb felszereléseket. Karakterünk harcképességét továbbá befolyásolják az úgynevezett Talent pontok. 10-es szint után minden egyes szintlépéskor kapunk egy ilyen pontot, és a Talent fa különböző ágain oszthatjuk őket széjjel. Minden kasztnak különböző ügyességi pontjai vannak három kategóriára bontva. Természetesen karakterünk kimaxolásakor (lvl 60) nem fog betelni a Talent oldal, épp ezért kell okosan eldöntenünk hogy kasztunkon belül milyen irányvonalat akarunk követni. Például hogy támadásban legyünk erősek, esetleg a védelemben, vagy a tűz varázslatok sebezzenek nagyobbat, stb. Ha időközben módosítani szeretnénk, pénz fejében megtehetjük, de nem egy olcsó mulatság. Megtanult képességeink és mesterségeink a Spell Bookban kapnak helyet, ahonnan aztán könnyet kitehetjük őket a különböző Action Barokra. Lehetőségünk van makrókat írni egy-egy műveletsor vagy egy hosszabb emóció megkönnyítésére.

Arra nem térnék ki, hogy a kezelőfelületet miként néz ki és hogyan alkalmazzuk, mert szerintem mindenki saját ízlése szerint úgyis át fogja variálni a különböző módosításokkal. Ilyen hasznos módosításokat (plug-in, mod) hivatalos és nem hivatalos oldalakon találhatunk. Vannak köztük olyanok, melyek felesleges tartalommal töltik fel a játékot, amik aztán lassítják is. Szerencsére a Blizzard úgy írta meg a programot, hogy mindent ki-be lehessen kapcsolni, még a plug-ineket is. Amit én személy szerint ajánlok, az a raid, buff és map modok használata. Ezek majdnem minden plug-in csomagban megtalálhatók. A Warcraft programozásának másik fő erénye az, hogy minden adott esemény, tárgy, küldetés lekérdezhető. Az információkat pedig maguk a játékosok gyűjtik ki egy plug-in segítségével, amely aztán tovább küldi a Thottbot rendszernek (www.thottbot.com). Ebben az adatbázisban aztán mindent megtalálunk. Melyik tárgyat melyik szörny dobja, s hogy eddig hányan szerezték meg, milyen anyagokra van szükségünk a mesterségünkhöz, hol található a küldetésben megadott végcél, stb. Igazából ez egy nem hivatalos kezdeményezés, de mára nagyon elterjedt, és a legfontosabb segítség bárkinek, aki elakad, vagy egyszerűen csak kíváncsi dolgokra.

Sokan, akik nem kóstoltak bele a World of Warcraftba azzal indokolják döntésüket, hogy csúnyán néz ki. Persze egyre többen megtérnek, és kénytelenek belátni, hogy ez a rajzfilmes hangulat nagyon is illik a Warcraft világához. Ráadásul a különböző shadereknek és utóeffekteknek köszönhetően ez az egész rajzolt világ hihetőnek tűnik. A játékterület részekre bontása pedig lehetővé tette az alkotóknak hogy eleresszék fantáziájukat, és a legkülönfélébb tájakat és helyszíneket valósítsák meg. Az elfek türkizes, lilás világa számomra az egyik legszebb látvány volt, de aztán az újabb és újabb kalandok után rá kellett hogy jöjjek, mindegyik területnek megvan a maga bája, sajátossága. Ez a változatosság igaz a lényekre, öltözékekre, épületekre, városokra is. Az egyetlen dolog talán, ami zavar a játék grafikáját illetően, azok a néhol elnagyolt textúrák és sprite-ok. Sajnálom, mert ha már ennyit agyaltak hogy minél tökéletesebb és komplexebb legyen ez a világ, igazán fordíthattak volna több időt a kivitelezésre is. Igaz, hogy túlságosan nagy gépigénye most nincs a játéknak, de rontani talán nem tudott volna sokat a sebességen, ha nagyobb részletességű textúrákat használnak. Hangilag és zeneileg szintén nagyot alkotott a Blizzard. Régebbi játékokból megszokhattuk már, hogy humorból nincs hiány a cégnél, s ezúttal sincs másképp. Zeneileg kicsit Gyűrűk ura koppintás, de itt is találunk eredeti és jól sikerült alkotásokat.

A végszóban úgy terveztem, hogy még egy kicsit ajnározom a játékot, mert megérdemli. A Blizzard mindig is a játékipar Beatlese marad, hiszen megannyi játékának sikere mögött egy hihetetlenül átgondolt de egyszerű koncepció áll. A World of Warcraft esetében a designerek valószínű évekig kóstolgatták a különféle online szerepjátékok előnyeit és buktatóit. Ennek eredményeképpen minden olyan dolog belekerült a WoW-ba, ami nélkülözhetetlen egy ilyen játékban, s pont annyira leegyszerűsítve, hogy az még élvezhető legyen. A guildek talán egy kicsivel több lehetőséget kaphatnának, de ez talán a jövőben még változik, hiszen a készítők minden hónapban előállnak valami nagyszabású újdonsággal, ami a legutóbbi frissítésnél a csatamezők bevezetése lett. A World of Warcraft egyetlen igazi hibája csupán az, hogy egy másik élet szükséges hozzá. Napi pár óra játék nem elegendő, nem kielégítő! Itt az ideje hát, hogy átköltsük Nagy Feró régi slágerét: Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra World of Warcraft!